Amikor az „abakusz” kifejezést definiáljuk, nagyon óvatosnak kell lennünk, és figyelmet kell fordítanunk annak jellemzőire. A legegyszerűbben fogalmazva az abakusz egy ősi számolóeszköz. Ugyanakkor nem tekinthetjük az abakuszt pusztán számolóeszköznek, mert rajta nem lehet számolni! Valójában segít a számolásban, de automatizálás nélkül, mivel a számítás az abakuszt használó személy fejében zajlik.
A hagyományos, tollal és papírral végzett számításoknál mindig az egyesekkel kezdjük, majd a tízesekkel, utána a százasokkal stb. Az abakuszon történő számítás éppen ellenkező irányban történik: a legnagyobb értékű oszlopnál kezdjük, és fokozatosan haladunk az egyesek oszlopáig. Így természetesebb képet kapunk a szám nagyságrendjéről. Az abakusz egy téglalap alakú keretből áll, amelyet az elválasztó felső és alsó mezőre oszt. Az elválasztón keresztül több függőleges rúd halad, amelyeken gyöngyök vannak: a felső mezőben minden rúdon egy-egy gyöngy, az alsó mezőben pedig minden rúdon négy-négy gyöngy. Az abakuszon történő számítás a gyöngyök mozgatásával történik; a számítás akkor tekinthető elvégzettnek, ha a gyöngyöket az elválasztó felé mozgatják (a felső mezőből származó gyöngyöt lefelé, az alsó mezőből származókat pedig felfelé kell mozgatni).
A gyöngyök értéke az oszlopokban jobbról balra haladva változik, az egyesek oszlopától a tízesek, százasok stb. felé haladva. Az első oszlopban a felső mezőben lévő gyöngy értéke 5, a második oszlopban 50, a harmadik oszlopban 500 stb. Az alsó mezőben lévő gyöngyök értéke: az első oszlopban 1, a másodikban 10, a harmadikban 100 stb. Az abakusz ezen felépítésével, amint azt fentebb említettük, még a bonyolult számokat is egyszerűen lehet ábrázolni. Például az 1 millió számot az abakuszon csupán egy gyöngy jelzi, a hetedik oszlop alsó gyöngyét. Ebben a példában láthatjuk az abakusz értékének lényegét, amely abban tükröződik, hogy lehetővé teszi a számok anyagi tárgyként való felfogását, és nem kizárólag absztrakt fogalomként. Ez azt jelenti, hogy bármely szám, bármilyen nagy is legyen (feltéve, hogy rendelkezünk egy kellően hosszú abakusszal), könnyen ábrázolható egy megfelelő gyöngymintával. Ha szeretné, hogy gyermeke megtanulja az abakusz használatát, és csatlakozzon iskolánkhoz és a Kis Zseni programhoz.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol hagyománya van az abakuszos számolásnak, a gyerekek könnyebben megértik a szám fogalmát, és jobban elfogadják a matematikát. Az abakusz, mint a gyerekek körében népszerű számolóeszköz, hozzájárul ahhoz, hogy a számok egyre konkrétabbá váljanak. A számok térbeli elrendezésű gyöngyökkel való ábrázolása révén a számok kézzelfoghatóvá válnak, és könnyebben érthetőek.
Olyan országok, mint Japán, Tajvan, Kína vagy Korea, mindig előkelő helyen szerepelnek a globális tudásranglistákon. Erre jó példaként szolgálhatnak a PISA-tesztek eredményei, amelyeket a diákok funkcionális ismereteinek nemzetközi értékelésére használnak.
Kisfiamnak ez lesz a harmadik tanéve a Zseni-ben. Nagyon szereti, mert játékosan tanulnak emellett nagyon sok barátja is lett. Imádja a nyári táborokat és több versenyen is részt vett már. Egyik legjobb döntés volt beíratni a Zseni iskolába.
A sulis matek nem jelent neki kihívásokat, sokszor meséli, hogy mennyire unalmas az egész- mindig azzal szoktam nyugtatni, hogy lesz még ennél nehezebb is!
Nagyon nagy örömmel viszem őt továbbra is! Hálásan köszönjük a munkátokat és további sok sikert kívánunk
Az elmúlt egy évről: emlékszem, hogy Áron mennyire megszeppenve kezdte a Zsenit a "nagyok" között és milyen rövid idő alatt találta meg ovisként a helyét a csoportban. Nem lehetünk elég hálásak nektek, hogy mit adott neki Márti és a Zseni: önbizalmat, magabiztosságot, biztos tudást, logikus gondolkodást, amivel simán veszi az 1. osztály akadályait (a legjobb tanulók között van).